Nemzetközi összehasonlításban Magyarországon jelentős a közforgalom aránya a városi és elővárosi közlekedésben, de a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infrastruktúráért felelős államtitkára a fejlesztés szükségességére is felhívta a figyelmet egy csütörtöki budapesti szakmai fórumon.
Völner Pál a Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) szervezte X. Európai Közlekedési Kongresszuson a városi és elővárosi közlekedés előnyei közé sorolta a budapesti és több nagyvárosban meglévő kötöttpályás hálózatot, ugyanakkor a gyengeségek között említette a hatásos ellenőrzést akadályozó egységes jegyrendszer, az integrált utazási láncok hiányát, valamint az elöregedett járműállomány heterogén összetételét.
Magyarországon a helyi közforgalomban mintegy 3 ezer autóbusz közlekedik, ezek átlagéletkora 15, Budapesten 18 év - jegyezte meg az államtitkár.
Völner Pál hangsúlyozta: a személyszállítási törvény kiemelten kezeli a közösségi közlekedés hosszú távon kiszámítható finanszírozásának megteremtését. Ezt szolgálja például az, hogy a szolgáltatókkal kötendő új közszolgáltatási szerződések 10 évre szólnak majd - fűzte hozzá.
Az államtitkár kitért arra, hogy 2013. július 1-jétől a megtett úttal arányos elektronikus díjrendszert vezetnek be, a rendszer kiépítéséhez szükséges eszközök beszerzéséhez a forrást a központi költségvetés biztosítja, a bevételek is a büdzsébe folynak majd be.
Az új rendszerben kizárólag a tehergépkocsik fizetnek a megtett távolsággal arányosan az autópályákon, autóutakon, egyes külterületi főútszakaszokon, összesen 6318 kilométeren. A személygépkocsik és autóbuszok a jelenleg is működő e-matricás rendszerben maradnak - mondta Völner Pál.
Schváb Zoltán, az NFM közlekedésért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy az európai és a magyar közlekedésbiztonsági célkitűzések azonosak. Az Új Széchenyi Tervben a közlekedésbiztonságra 50 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyből 38 milliárd forint felhasználását már lekötötték.
A helyettes államtitkár elmondta: megkezdődött a Nemzeti Közlekedési Stratégia kidolgozása. Ebben egyebek mellett megfogalmazzák, hogy 2030-ra a 300 kilométer feletti közúti áruszállítások 30 százalékát, 2050-re több mint felét vasútra, vízi útra terelik.
Szepessy Kornél, a HungaroControl vezérigazgatója kiemelte: a repülőterek a gazdasági fejlődés motorját jelentik, a településekkel való kapcsolatukban a repülés biztonsága és a zajterhelés csökkentése különösen fontos. A HungaroControl a repülés biztonsága tekintetében a nemzetközi élvonalba tartozik, a zajterhelés csökkentése érdekében pedig technológiai fejlesztéseket hajtanak végre, hogy a lakosság elfogadja a repülőtér jelenlétét - mondta a vezérigazgató.