Lejár a benzines autók ideje

Diószegi József - 2012-11-08



Néhány évtized múlva el kell tűnniük a városokból hagyományos üzemanyaggal közlekedő járműveknek, a távolsági áruszállításban pedig ismét a vasúté lesz a főszerep.


Az Európai Unió elvárásai szerint 2030-ra a felére kell csökkenteni a városi közlekedésben a hagyományos üzemanyagot használó autók számát, 2050-re pedig teljes ki kell vonni azokat - ismertette a Fehér Könyv célkitűzéseit Völner Pál, a fejlesztési tárca államtitkára a X. Európai Közlekedési Kongresszuson, Budapesten. Magyarországon a városi közlekedés egyik legnagyobb kihívása a heterogén összetételű, jelentősen elöregedett járműpark cseréje. Jelenleg mintegy háromezer jármű vesz részt a helyi, városi közösségi közlekedésben, ezek átlagos élettartama 15 év, Budapesten viszont 18 év - mondta Völner, aki azt is hozzátette: a járműpark lecseréléséhez szükséges finanszírozási források előteremetésének nehézsége mellett arra is megoldást kell találni, hogy a régiekhez képest az új járművek üzemeltetése 10-20 százalékkal drágább. Az a kormányzati szándék, hogy a személyszállításban az egyéni közlekedés részaránya 65 százalék körül legyen, a közforgalmúé és a vasúté 15-15, míg a légi közlekedésé 5 százalék.

Völner szólt arról is, hogy egységes elektronikus jegyrendszer bevezetésének előkészítésén is dolgoznak, a közúton, a teherautók számára pedig 2013 júliusától kívánják bevezetni az elektronikus útdíj rendszert. Az ebből származó bevételek forrásai lehetnek a fejlesztéseknek. Az államtitkár ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a buszok és a személygépkocsik számára viszont továbbra is az e-matrica lesz érvényben. Az államtitkár azt is elmondta, hogy a következő időszakban összességében 50 milliárd forintot fordítanak a közlekedés biztonsági fejlesztésekre.

Schváb Zoltán, a fejlesztési tárca helyettes államtitkára pedig egyebek között arról szólt, hogy az említett Fehér Könyv szerint 2030-ra a háromszáz kilométer feletti közúti áruszállítások 30 százalékát, 2050-re pedig több mint felét vasútra vagy vízi útra kell terelni. A személyszállítás kapcsán pedig azt emelte ki, hogy a minisztérium tervei szerint a jövő év első felében kötik meg az érintett cégekkel (például a vasúttársaságokkal ) a közszolgáltatási szerződéseket, amelyek tíz évre szólnak majd. Schváb azt is elmondta, hogy a 2011/202-es menetrendi évben a magyar vasúti pályahálózat összes ráfordítása (az energiaköltség nélkül) 176,3 milliárd forint, ebből 165 milliárd köthető a  MÁV-hoz, 11,3 milliárd forint pedig a GySEV-hez.

Szepessy Kornél, a légi irányítást végző HungaroControl Zrt. vezérigazgatója pedig úgy fogalmazott, hogy a légi közlekedés az utóbbi tíz évben tömegközlekedéssé vált, ami viszont pozitív és negatív kihívásokat jelent azoknak a városoknak, amelyek indítják vagy fogadják a gépeket. A HungaroControl különböző intézkedésekkel igyekszik csökkenteni a különböző, például zajterheket. A társaság évente hatszázezer - le-vagy felszálló, illetve átszálló - repülőgép irányítását végzi. Idén várhatóan több mint 86 ezer repülőgép érkezik és indul a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről. A vezérigazgató azt is elmondta, hogy tavaly csaknem kilencmillió utas fordult meg a reptéren, s ez a trend - a Malév leállása ellenére - is folytatódik, s idén az első fél évben 4,7 millió utas jelent meg Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/lejar_a_benzines_autok_ideje.536256.html