A magyar repülés, a nemzeti légitársaság helyzete
Légiközlekedési TagozatKTE iroda 427-es tárgyaló, 1066 Budapest, Teréz krt. 38.
2013. november 26.
Tweet
Program
2013. november 26. (kedd) délután
14.00-15.00 | A magyar repülőgépgyártás helyzete és perspektívái Hideg Mihály elnök, Alapítvány a Magyar Repülőiparért |
15.00-16.00 | A magyar nemzeti légitársaság aktuális helyzete Vágó József vezérigazgató, Sólyom Airways |
Összefoglaló
KTE MUNKAÉRTEKEZLET A MAGYAR REPÜLÉSRŐL
A Légiközlekedési Tagozat november végén 26 fő részvételével megtartotta soron következő értekezletét, melynek témája:
A magyar repülés jelenlegi helyzete. /Workshop/. Egy-egy órahosszat rászánva elsőként a jelenleg működő repülőiparunkat taglaltuk, majd a Sólyom Légitársaság induló nehézségeiről alkottunk összképet.
Felkért előadóink, vitaindítóink legelső helyről: Hideg Mihály a Magyar Repülőiparért Alapítvány elnöke, és Vágó József a Sólyom Airways Légitársaság vezérigazgatója voltak.
A munkaértekezlet, számos repülésben lévő jelentős szakember és vezető érdeklődését felkeltette, ki-ki a maga területéről okfejtését hozzátette és a két évvel ezelőtt megszületett Légügyi Stratégia tíz fontos területéről a légi ipar, kutatás-fejlesztés helyzetbe hozását beszélte ki. Stratégia van, kérdés: Ki, hogyan rá vevő? Ezen a területen világra szóló eredményeink vannak, de el kell dönteni hová szeretnénk eljutni? Hazai repülésben az üzemeltetés, javítás, karbantartás más-más szinten van.
Az autó és elektronika ipar nálunk elismert, a repülőipar, az űrkutatás még nincs felismerve. A stratégiára partnerhiány mutatkozik. Tervezői szoftverek segíthetik a globális piacra jutást.
A Repülőiparért Alapítvány sikeres. Az általuk készített magáncélú kisgépek, sportrepülők, robotgépek fejlesztése kísérleti legyártása, bemutatása felkelti a világ érdeklődését. Főként angol szakterületről mutatkozik rá érdeklődés tanúsítás. A járműipar-autó, kishajó, repülőgépipar- integrált visszaállítása látszik a legszükségesebbnek. Erre a célra jelenleg a Videoton-Rába együttes cégek a legalkalmasabbnak tűnők. Minden ország nemzetbiztonsági kérdésként is kezeli saját repülőiparát. Többek között például még Tunézia vagy Üzbegisztán is saját repülőiparában beszállító.
Célunk kell legyen, hogy erre az iparágra, a repülő és űripar kifejlesztésére az állam finanszírozásának árán is kutató-fejlesztő-gyártó céget kell létre hozni.
Szünet nélkül, az értekezlet második felében a nemzeti légitársaság készültségének és forgalomba állíthatóságának naprakész állapota keltett nagy érdeklődést. Vágó Úr elmondása szerint külföld már ismeri, elismeri a légitársaságot. Hazai akadályok mutatkoznak. Például a repülőtér nem magyar tulajdoni háttere a gépek tárolásának kiszolgálásának költség- feltételeit nehezítik.
A hatóság részéről a Légi Üzemeltetői Engedély /AOC/ még nincs aláírva, pedig az üzembentartó szerint a hiánypótlások gyakorlatilag rendben vannak a vezérigazgató szerint. A gépek kiszolgálása, tárolása a járatok szervezése megoldott. Külföld az egyezmények alapján fogadja, várja a magyar légitársaságot, még London Central is fogad. Partnerként elsősorban majd Kína jöhet számításba. A munkaértekezleten résztvevő szakemberek konkrét üzemelési kérdéseket vetettek fel, melyekre a téma vezetője messzemenően megválaszolt és megfelelt. Kritika, visszautasítás a megrendezett fórumon nem hangzott el.
A KTE időszerűen megrendezte és helyt adott ennek a fórumnak, ahol a szakma vezető emberei szót érthettek és javaslatokat tehettek az iparág ezen égető kérdéseiben. Megállapítást nyert, hogy a megtárgyalt szakterületeken az ügy fontossága megkívánja, hogy mindkét terület érveinek a Parlamenti Bizottsági Ülés elé vitele szükséges.
Erre a workshop-ra időszerűen szükség volt és egyre inkább szükség lesz a magyar repülőipar és légi üzemeltetés, fuvarozás teljes kibontakoztatásáig.
Szabó János levezető elnök,
a légiközlekedési tagozat titkára